Az egyesült államokbeli University of South Florida (Dél-Floridai Egyetem ) kutatói egérkísérletekről szóló, idén februárban megjelent beszámolójukban azt állítják, hogy a köldökzsinórvér őssejtek képesek lehetnek megvédeni a mozgató idegsejteket, ezzel pedig késleltethetik az ALS kifejlődését és lényegesen meghosszabbítják a betegek életét.

A kísérleteknek az adott különös jelentőséget, hogy az őssejtterápia a betegség tüneteinek megjelenése után is eredményesnek bizonyult. Az eddigi módszerekkel ugyanis csak a nagyon korai stádiumban lévő, tünetmentes ALS-ot tudták hatékonyan kezelni, ám mivel a betegséget nagyon nehéz időben kimutatni, többnyire már csak a szimptomatikus eseteket kezelik – jóval rosszabb hatásfokkal.

A kutatók azt tapasztalták, hogy köldökzsinórvér őssejtek még kis dózisban is mérsékelték az idegrendszeri gyulladást a gerincvelőben, amely végső soron elősegítette a mozgató idegsejtek túlélését. Röviddel a kezelést követően már tapasztalható volt a kísérleti állatok állapotjavulása, a mozgató idegsejtek részleges gyógyulása, amelynek pontos hatásmechanizmusát a kutatóknak eddig még nem sikerült feltárniuk.

Az ALS egy örökletes, halálos kimenetelű, gyógyíthatatlan idegrendszeri megbetegedés, amely az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulását okozza. A betegség 1939-ben került az érdeklődés középpontjába, amikor végleg kettétörte a New York Yankees baseballcsapata híres tagjának, Lou Gehringnek a karrierjét (ezért Lou Gehring-betegségnek is szokták nevezni). Magyarországon hozzávetőleg 500 esetet jelentenek évente. Az ALS bármelyik életkorban előfordulhat, a genetikailag kódolt esetek fiatalabb korban jelentkeznek. A szórványos esetek jellemzően 40 és 60 éves kor között kezdődnek.

Forrás: Medical News Today