Tudják, miért gyógyít az őssejt

A mezenchymális őssejteket eddig azért alkalmazták a gyógyításban, mert korábbi állatkísérletek és számtalan klinikai teszt igazolta hatékonyságukat. Amerikai kutatók idén májusban arra is rátaláltak, hogy pontosan mi az, ami az őssejtekben a gyógyításért felelős.

Az őssejteket mindeddig csak az állatkísérletek és más klinikai tesztek kedvező eredményei miatt vetették be a hagyományos módszerekkel már gyógyíthatatlan betegek esetében, ám magát a gyógyulás hatásmechanizmusát senki nem ismerte. A terápia eredményessége ezért is volt sok esetben kérdéses, még akkor is, ha az esetek többségében jelentős állapotjavulás volt tapasztalható.

Clevelandi orvosoknak idén májusban sikerült rálelniük arra a molekulára, amely a mezenchymális őssejteken belül felelős lehet a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyulásáért.

Az Egyesült Államokbeli Cleveland egyetemi klinikáján (Clinic, University Hospitals Seidman Cancer Center and Case Western Reserve University) egereken végrehajtott sikeres beavatkozások után alkalmazták az őssejtterápiát szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyítására. A klinikai teszt 1-es fázisában résztvevő pácienseknek a saját csontvelőjükből származó mezenchymális őssejteket adtak be. A megelőző állatkísérletek nyomán a feltételezésük az volt, hogy az őssejtek képesek lesznek helyreállítani a betegség következtében sérült úgynevezett myelint. Ez az anyag teszi lehetővé az agyban a gyors ingerületvezetést, a központi idegrendszer fehérállományának színét is a myelin magas zsírtartalma adja.

A clevelandi orvoscsapatnak sikerült azonosítani, hogy egész pontosan mi az a mezenchymális őssejtekben, ami a myelin gyógyulását kiváltja. Ez az anyag egy óriásmolekula, az úgynevezett HGF (hepatocyte growth factor - hepatocita növekedési faktor). A kutatók az egérkísérletek során fokozatosan szűkítették a szóba jöhető anyagok körét. Először csupán azt a folyadékot fecskendezték be az állatoknak, amelynek közegében az őssejtek növekedtek. Miután ennek következtében állapotjavulást tapasztaltak, elkülönítették egymástól az ebben az anyagban található kis-, közepes- és nagyméretű molekulákat. Az ezt követően végrehajtott kísérletek azt mutatták, hogy csak a nagyméretű molekulákat tartalmazó elegy hatásos. Végül sikerült azonosítaniuk a HGF-et, amelyről megállapítható volt, hogy létrejötte az őssejtnek tulajdonítható, továbbá korábbi tanulmányok sora igazolta, hogy szerepet játszik a myelin helyreállításában.

A klinikai teszt lefolyását a fenti kutatási eredmények nem befolyásolták, azonban az orvosok figyelik, hogy a HGF mennyisége kimutathatóan szerepet játszik-e a páciensek állapotjavulásában. Bár a tesztek végeredménye még nem ismert, elképzelhető, hogy azoknak a betegeknek az őssejtjei, akik rosszul reagálnak a kezelésre, kevés HGF-et termelnek, illetve az őssejtmintákban található HGF-szint alapján megelőlegezhető a tesztek kimenetele.

Az orvosok a kutatások jelenlegi fázisában azt még nem kockáztatták meg, hogy kizárólag HGF-et adjanak a betegeknek, egyfelől azért, mert ez megnövelné egy rákos megbetegedés kockázatát, másfelől egyedül az őssejtek segítségével lehet a kezelést célzottan egy területre irányítani.

A kutatócsoport vezetője jövő tavaszra tette a jelenleg folyó klinikai tesztek kiértékelését, és csak ezek ismeretében indulhatnak az újabb célzott vizsgálatok.

A csontvelőből származó mezenchymális őssejtek terápiás hatását különböző betegségek – így az osteoarthritis, a cukorbetegség, tüdőtágulás és a stroke – gyógyításában jelenleg 150 klinikai tesztben vizsgálják világszerte.

Forrás: Northeast Ohio