Ahogy lenni szokott, a felfedezés ezúttal is a véletlen műve volt. A kutató egy olyan esetet idézett fel, amikor egy HIV-fertőzött, leukémiás beteget kezeltek felnőtt donor csontvelőjéből származó őssejtekkel. Az őssejt-transzplantáció után négy évvel azt állapították meg, hogy nem csupán a leukémia szűnt meg, hanem a páciens szervezetében a HIV-vírus sem volt kimutatható többé, vagyis a leukémia mellett a beteg az AIDS-ből is kigyógyult. Mint kiderült, a csodálatos gyógyulást egy speciális homozigóta őssejtmutáció idézte elő, amely újra-aktiválta a páciens immunrendszerét. Ennek az őssejtmutációnak és a HLA-azonosságnak – ez utóbbi a donortól származó őssejtek megtapadásáért felelős tényező – az egyidejű előfordulása azonban rendkívül ritka, az esélye az európai népességen belül 1 az 50 ezerhez. Az említett transzplantációt elvégző orvos ezért nem is tudta megismételni a kúrát, hiszen nem talált megfelelő csontvelődonort.

A köldökzsinórvér eredetű őssejteknek épp az a legnagyobb terápiás előnyük, hogy a transzplantáció során sokkal jobban tolerálják a HLA-azonosság hiányát. A kutató tehát azt feltételezte, hogy az őssejtbankokban tárolt sok százezer minta között jó eséllyel találhatnak a HIV-fertőzöttek gyógyulásáért felelős mutáns őssejteket (bár a mutáció akár mesterségesen is előállítható), miközben ezek megtapadása is sokkal inkább valószínűsíthető. Biomatematikai valószínűségszámítást végeztek, amely szerint az AIDS gyermekek esetében 74 százalékos valószínűséggel gyógyítható köldökzsinórvér eredetű őssejtekkel, továbbá a felnőttek esetében is jelentős mértékben nő a megtapadás, ezzel együtt a gyógyulás esélye.