Ha nincs elég köldökzsinórvér, csinálni kell belőle többet

Amerikai orvosok olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel továbbszaporíthatóak a köldökzsinórvér eredetű őssejtek. A nagyobb dózisban transzplantált köldökzsinórvér növeli a túlélés esélyét és a felépülés gyorsaságát.

Az őssejt-transzplantáció eredményességét növelheti az az új sejtszaporító eljárás, amelyet az Egyesült Államokbeli Texas egyetemi klinikáján dolgoztak ki kutatók. A tavaly év végén a New England Journal of Medicine szakmai folyóiratban ismertetett tanulmányuk szerint sikerült olyan módon megnövelni a donortól származó köldökzsinórvér mennyiségét, ahogyan az a csontvelőben is történik. A sejtszaporítást úgy érték el, hogy a köldökzsinórvért a csontvelőben a vérképzésért felelős, úgynevezett mesenchymális prekurzor sejtek közegébe helyezték.

Több köldökzsinórvérrel nagyobb az esélye annak, hogy a felnőtt páciensek szervezetében a donori őssejtek megtapadnak, gyorsabb lehet a rehabilitáció. Az első teszteredmények szerint azoknak a betegeknek, akik nagyobb dózisban kapták meg a köldökzsinórvért, a műtét után valóban hamarabb helyreállt a normális vérellátása és hamarabb fel is épültek, mint azok, akik a szokásos dupla adag köldökzsinórvért kapták. A nagyobb mennyiségben beültetett köldökzsinórvérsejtek gyorsabban megtapadtak, jelentősen csökkent a kevés fehérvérsejt és vérlemezke okozta komplikáció kockázata. Mindezek ellenére, a vizsgálatok vezetője korainak tartja még becslésekbe bocsátkozni arról, hogy milyen mértékben növelheti a túlélés esélyét a nagyobb mennyiségű transzplantált vér. Ennek megállapításához további tesztekre van még szükség. „Egy kíméletesebb terápiát, és reményeink szerint egy olyan transzplantáció lehetőségét kínáljuk, amely után kisebb a kilökődés kockázata és rövidebb ideig kell a betegnek kórházban maradnia.” - nyilatkozta a vizsgálatok vezetője.

A köldökzsinórvérben lévő őssejtek képesek bármilyen más vérsejtté, vörös-, és fehérvérsejtté, vérlemezkékké átalakulni. A vérképzőszervi daganatos megbetegedésekben – tipikusan leukémiában, limfómában és myelómában – szenvedő betegek előbb kemo- vagy sugárterápián esnek át, amelynek során beteg vérsejtjeiket, az egész vérképző rendszerüket elpusztítják, majd őssejt-transzplantációval helyreállítják azt. A donortól származó perifériás vér, vagy csontvelő ugyan megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre, de csak az esetek 25 százalékában mutat kellő hisztokompatibilitást, vagyis szöveti egyezőséget a beteggel. A köldökzsinórvért az orvosok azért részesítik előnyben, mert felhasználható akkor is, ha a pontos egyezőség nem áll fenn, mivel az úgynevezett HLA-egyezőség kritériumai nem annyira szigorúak, mint a máshonnan származó szövetek esetében.

Évente több mint 100 ezer hematológiai megbetegedést regisztrálnak az USA-ban, és több mint 50 ezer ember hal bele ezekbe a betegségekbe – gyakran épp azért, mert nem találnak számukra megfelelő donort. Az orvosok évek óta próbálkoznak az őssejtek szaporításával, ám a módszerek fejlődése nagyon lassan halad. A mostani tanulmány az első, amely nemcsak eredményes, hanem egy praktikus, könnyen végrehajtható módszert kínál. Ha máshol is elterjedne, az radikálisan megújítaná a vérképzőszervi daganatos betegségek gyógyítását.

Forrás: Health Day