Amerikai tudósok, a nevadai és az indianai orvosi egyetem kutatói azt vizsgálják, hogy a köldökzsinórvérben (de a csontvelőben is) megtalálható speciális őssejtek, az endothel progenitorok alkalmazhatóak-e a gyulladásos bélbetegség kezelésére. Ezek a sejtek ugyanis a károsodott területre juttatva elszaporodnak, és hatékony módon járulhatnak hozzá az érfal és a vérellátás helyreállításához. A cél az, hogy egy olyan, egyszerűen beinjektálható őssejtkészítményt hozzanak létre, amely beindítja a szövetregenerációt.

Az endothel sejtek revaszkularizációs (érfalregeneráló) tulajdonsága ugyan korábban is ismert volt, az viszont nem, hogy képesek-e eljutni a célterületre és megtapadnak-e az adott szervben. Ahhoz ugyanis, hogy a sejtek kifejthessék terápiás hatásukat, el kell jutniuk a bélrendszerbe. A kutatók juh magzatokba fecskendezték be a sejtállományt a vemhesség 59-65-ik napján. 11 héttel később az állat bélszövetében kimutatták az emberi sejtek jelenlétét, vagyis a sejtek valóban eljutottak a bélrendszerbe és ott elszaporodtak.

„A kísérletünk bebizonyította, hogy a sejtek képesek vándorolni a szervezeten belül és egy egészséges bélben életben is maradnak, hozzájárulnak az érrendszer egészségének megőrzéséhez. A következő lépés az, hogy megvizsgáljuk, vajon a sejtek egy „ellenséges” közegben, vagyis egy gyulladásos bélben is képesek-e a túlélésre” - foglalta össze az eddigi eredményeket a kutatás vezetője.

A gyulladásos bélbetegség két specifikus folyamatot jelöl: a fekélyes vastagbélgyulladást (kolitisz ulceróza) és az úgynevezett Crohn-betegséget. Az IBD gyakori hasmenéssel és hasi fájdalommal jár, a bélben fekélyek keletkeznek, a bélfal elvörösödik, megduzzad. A betegség jelenleg gyógyíthatatlan, az alkalmazott gyógyszerterápia csak a gyulladás mértékét csökkenti és az immunválaszt akadályozza. Az elmúlt néhány évtizedben a Crohn-betegség a fejlődő országokban vált gyakorivá. Az esetek többsége 30 éves kor alatt kezdődik.

Forrás: Yahoo News