A köldökzsinórvér-sejtek hatékonynak bizonyulhatnak a neurológiai betegségek kezelésében

A placentából és a köldökzsinórvérből a születés után visszamaradó sejtek számos betegség kezelésére használhatóak, a rák és immunbetegségektől kezdve egészen a vér- és anyagcsere betegségekig.

A Salk Biológiai Kutatóintézet (Salk Institute for Biological Studies) kutatói új módszert fejlesztettek ki az transzkripciós-faktorként azonosított - a köldökzsinórvér-sejteket (cord blood, CB) idegsejtekké (neuron) alakító – fehérjék felhasználásában, amely hatékonynak bizonyulhat számos neurológiai betegség, így a stroke, a traumás agysérülés és a gerincvelő-sérülés kezelésében is.

A kutatók bebizonyították, hogy a mezodermából, azaz az embrionális csírasejt középső rétegéből származó köldökzsinórvér sejt átalakítható a külső réteget képező ektoderma sejtté, amelyből aztán az agy-, a gerinc- és az idegsejtek is kifejlődnek.

„A tanulmány elsőként írja le az általunk kidolgozott új módszert, amelynek során egy fehérje alkalmazásával befolyásoltuk a köldökzsinórvér eredetű őssejt átalakulását úgy, hogy idegsejt jöjjön létre. Tehát lényegében mesterséges beavatkozással utasítottuk az őssejteket arra, hogy neuronokká alakuljanak.”- mondta Juan Carlos Izpisua Belmonte, a Salk Génkifejeződés Laboratóriumának professzora (Salk’s Gene Expression Laboratory), a kutatás vezetője.

A tanulmányban közreműködött még csapatával Fred H. Gagem, a Salk Genetikai Laboratóriumának (Salk's Gene Expression Laboratory) professzora.

„A korábbi tanulmányokkal ellentétben, ahol még nagyszámú transzkripciós faktor volt szükséges a bőrsejtek idegsejtekké alakításához, az általunk kifejlesztett módszerrel csak egy transzkripciós faktorra van szükség a köldökzsinórvér sejtek funkcionális idegsejtekké alakításához.” – mondta Gage.

A Salk kutatói egy retrovírust használtak, hogy bejuttassák a köldökzsinórvér sejtekbe a Sox2-nek nevezett transzkripciós-faktort, amely az idegsejt eredetű fejlődés megváltoztatásáért felelős. A laboratóriumi tenyésztés után a neuronális markereket meghatározó sejtek telepeit fedezték fel.

Különböző vizsgálatokat hajtottak végre annak bizonyítására, hogy az új sejtek, amelyeket mesterségesen generált idegsejti eredetszerű sejteknek (induced neuronal-like cells, iNC) neveztek el, képesek elektromos impulzusok közvetítésére, ezáltal jelezve, hogy a sejtek kifejlett és működő idegsejtekként funkcionálnak. A Sox2-vel beoltott köldökzsinórvér sejteket egerek agyába beoltva ráadásul azt találták, hogy a sejtek integrálódtak az egerek már létező idegsejt-hálózatába és képesek voltak az érett, működő idegsejtekhez hasonlóan elektronikus jelek közvetítésére is.

„Laboratóriumi körülmények között és a kísérleti egereken is kimutattuk, hogy a köldökzsinórvérből származó neuronális sejtek bizonyos feltételek mellett kiterjeszthetik a sejtpopulációt, miközben megtartják képességüket, hogy különböző, még érettebb idegsejtekké alakuljanak.’ - állíja Mo Li, a belmonti laboratórium kutatója, aki Alessandra Giorgettivel (Center for Regenerative Medicine, Barcelona) és Carol Marchettoval (Gage Laboratórium) közösen, egy témába vágó tanulmány társszerzője.

„Bár a sejtek kifejlődtek, nem rendelkeztek speciális rendeltetéssel – például, a mozgató idegsejtek vagy közép-agyi idegsejtek – de ennek ellenére reméljük, hogy a jövőben sikerül klinikailag releváns idegsejti altípusokat is generálnunk” – mondta.

Még fontosabb - jegyezte meg Marchetto -, hogy „ezeket a sejteket a jövőben felhasználhatjuk olyan neurológiai betegségek modellezésére, mint az autizmus, a skizofrénia, a Parkinson-, vagy az Alzheimer-kór.”
Gioretti szerint a többi őssejttel összevetve a köldökzsinórvér-sejtek alkalmazásának számos előnye van. Először is, mivel ezek nem embrionális őssejtek, felhasználásuk etikai szempontból nem vitatható. Továbbá sokkal alakíthatóbbak és rugalmasabbak, mint például a csontvelőből származó kifejlett őssejtek, amely jelentősen megkönnyíti speciális sejtté alakításukat. Az őssejtek levétele biztonságos, fájdalom- és kockázatmentes beavatkozás a donor számára, ráadásul a minták vérbankokban későbbi használat céljából tárolhatók.
„Amennyiben az általunk kifejlesztett eljárás klinikailag is alkalmazhatóvá válik, az jelentős előrelépés lesz a sejtpótló eljárások területén.” – mondta Li.

A tanulmány 2012. július 16-án jelent meg a Tanulmányok Nemzeti Akadémiájának közleményében.

Forrás: Yahoo News