Ma már rutineljárásnak számít a klinikai gyakorlatban a myeloma multiplex autológ őssejttranszplantációval (a páciens saját őssejtjeinek beültetése) történő kezelése. Az autológ őssejt-transzplantáció során az előzetesen kemoterápiával elpusztított csontvelői sejtállományt a pácienstől a terápiát megelőzően levett őssejtekkel pótolják. Az egészséges őssejtek újraépítik a szervezet immunrendszerét és ezzel késleltetik vagy megállítják a betegség előrehaladását.

A Myeloma Becon című szakportálon megjelent cikk szerint a myeloma fent ismertetett őssejtes kezelésekor gyakran előfordul, hogy a páciensnek a felépüléshez több őssejtbeültetésre van szüksége. Ilyen esetekben vagy eleve nagyobb mennyiségű autológ minta áll rendelkezésre, amely több műtétre is felhasználható, vagy további őssejteket kell a pácienstől begyűjteni – tipikusan csontvelőből, vagy egyéb perifériás forrásból – az első beültetés után. A cikkben ismertetett kutatás szerint azoknál, akik az utólag gyűjtött mintát kapták meg másodjára, lényegesen nagyobb, tízszeres eséllyel alakult ki vérképzőszervi megbetegedés, amely az esetek többségében leukémiához vezetett. Vagyis azok jártak jobban, akik elegendő mintával rendelkeztek az első őssejtbeültetés előtt. Az alacsonyabb vérlemezke számmal rendelkező páciensektől utólag begyűjtött minta ugyanis nem teszi lehetővé a beültetett sejtek gyors megtapadását, ezzel jelentősen növeli a mielodiszpláziás szindróma (MDS: a kóros sejtek nem megfelelően növekednek és érnek, amely elégtelen vörösvértest-, fehérvérsejt- és vérlemezke-képződéshez vezet) kialakulásának kockázatát.

Az Arkansasi Egyetem Orvostudományi Centrumának (University of Arkansas for Medical Sciences) kutatói 221 olyan myelomás beteg kórtörténetét vizsgálták meg, akik 2000 és 2012 januárja között az első őssejtbeültetést követően újabb transzplantációban részesültek. A kutatók azt találták, hogy azoknál a betegeknél, akik az újabb beültetés során az első beültetés után levett őssejtjeiket kapták meg, jóval nagyobb eséllyel alakultak ki az MDS-sel összefüggésbe hozható kromoszóma-rendellenességek, mint azoknál, akik esetében az újabb beültetést az első őssejtbeültetés előttről származó mintával hajtották végre.

Kérdés, hogy milyen forrásból rendelkezhet egy páciens egyszerre olyan mennyiségű autológ mintával, amely akár több beavatkozáshoz is elegendő? A nagy mennyiségű, felnőtt ember számára akár több őssejtbeültetéshez is elegendő mintát csontvelőből egyszerre begyűjteni jóformán képtelenség – ezért van szükség gyakran a műtét utáni megismételt gyűjtésre, amely viszont már nem olyan minőségű, mint az első. A legcélravezetőbb ezért az, ha a páciens már eleve rendelkezik őssejtbankban tárolt nagy mennyiségű saját őssejttel, amelyet a születésekor a köldökzsinór és placenta véréből izoláltak.

A myeloma viszonylag gyakori betegség, a hematológiai daganatos megbetegedések mintegy 10 százalékát teszi ki. Magyarországon 350-400 esetet regisztrálnak évente. Általában 55-65 éves kor körül kezdődik, férfiaknál gyakoribb. Bár a betegség oka nem ismert, vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyek elősegíthetik kialakulását. Ilyenek bizonyos autoimmun betegségek, vírusok (HIV, herpesvírus), valamint egyes festékek, oldószerek gyakori használata - például a munkahelyen.

Forrás: The Myeloma Beacon