A New England Journal of Medicine című szaklapban, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint egy csaknem 400 páciensre kiterjedő klinika vizsgálat azt mutatta, hogy a legmagasabb kockázati csoportba tartozó limfómás betegek körében a korai autológ őssejt-transzplantáció mellett a két éven túli túlélés aránya 82 százalék volt. A korai autológ őssejt-transzplantáció a progressziómentes túlélés esélyét a közepesen súlyos, továbbá a magas kockázatú, diffúz nagy B-sejtes limfómás betegek körében is javította, ám a javulás leginkább a legmagasabb kockázati csoportban volt szignifikáns.

Mindezek miatt a kutatás vezetője úgy véli, hogy az érintett betegeknek érdemes megfontolniuk – természetesen a kezelő orvosukkal konzultálva – az első remisszió alatti transzplantációt, vagyis ez esetben nem várnák meg, hogy az állapotuk ismét romoljon. Ezt az is alátámasztja, hogy azon betegek körében, akiknél bekövetkezett az állapotromlás, a túlélés esélye nagyobb volt, ha korábban nem kemoterápiát, hanem őssejt-transzplantációt kaptak. A megismételt őssejt-transzplantáció szintén eredményesebbnek bizonyult, mint a kemoterápia.

A korai autológ őssejt-transzplantációhoz jelentős mennyiségű, egészséges őssejtre van szüksége, amelynek csontvelőből történő begyűjtéséhez hónapokat kell várni. Amennyiben azonban a beteg köldökzsinórvér eredetű őssejtjeit korábban eltárolta, nincs szükség a több hónapos késlekedésre, a kezelés azonnal megkezdhető.

Forrás: Medscape